home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9304
/
SSTOR202.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-19
|
29KB
|
496 lines
@VSzupersztár?!@N
@VSuperStor 2.00 -- II.@N
Végre eljutott hozzánk a SuperStor röptömörítô 2.00
verziója. Elôzô számunkban a RAM-lemezekkel való
kínlódásnál hagytuk abba.
Sokat küszködtünk a problémával, míg sikerült megoldást
találni. Ha a RAM-drive fix méretû (ez többnyire így
szokott lenni), akkor hozzuk létre rajta @Kkézzel@N a
tömörített lemezt, vagyis kérjünk mountolható SuperStor
meghajtót. A hordozó RAM-lemezen (ha üres volt) ekkor
egyetlen file lesz, a hordozó file. Ezt mentsük el
valamelyik hagyományos, off-line tömörítôvel archív
file-ba, onnan bármikor visszaállíthatjuk, visszaállítás
után pedig a MOUNT.EXE programmal mountolhatjuk.
Nem éppen elegáns megoldás, de mûködik -- nem úgy, mint az
SSUTIL ideillô részlete. 5000 Kbyte-os, DOS
RAMDRIVE.SYS-szel készített RAM-lemezen a fenti eljárással
maximális méretû mountolható meghajtót készítve, az azt
hordozó file-t ARJ-vel tömörítve 2170 byte-os, tehát pici
archív file-t kaptunk. Ehhez persze az is kell, hogy a
mountolható meghajtó elkészítése elôtt semmit ne írjunk a
RAM-lemezre, lehetôleg közvetlenül a gép indításakor
készítsük el a mountolható meghajtót. A RAM-lemez
esetleges átméretezése után sajnos meg kell ismételnünk az
eljárást, figyelni kell a RAM-lemez betûjelének
megváltozására is, s módosítanunk kell a megfelelô batch
file-t.
RAM-lemezek röptömésénél a SuperStor egyetlen elônye a
Stackerrel szemben az, hogy nemcsak 512 byte-os
szektorméretû RAM-lemezre képes röptömött meghajtót kreálni
-- hátránya pedig, jól látszik, bôven van.
@VKompatibilitás@N
A SuperStor kézikönyve közli az ismert inkompatibilitásokat
és megszorításokat. A megszorításokat indokolja is --
például a DOS 3.31 elôtti verziói nem képesek 32 Mbyte-nál
nagyobb lemezpartíciókat kezelni, ez a megszorítás a
röptömörített meghajtókra is áll. Az egyetlen feltûnô
inkompatibilitás a Norton Utilities és az MS DOS 5.0 QU.EXE
illetve UNDELETE.EXE (törölt file-okat visszaállító)
programjának hatástalansága a SuperStor meghajtókon --
helyette a DR DOS 6.0x UNDELETE-jét és a PC Tools
file-visszaállító funkcióját javasolják használni. A többi
inkompatibilitás (például Windows 3.1 permanens swapfile
elhelyezési megszorítások, a Spinrite lemezdiagnosztizáló
és -javító program csak a röptömött meghajtókat hordozó
lemezeken használható) minden röptömörítônél -- elvükbôl
következôen -- azonos. A kézikönyv szerint a SuperStor
2.00 drivere az 1.3g-nél nem régebbi verziójú SuperStor
meghajtók esetén rátelepíthetô a régire. Ezt -- mivel
nekünk csak régebbi drivereink voltak -- nem tudtuk
ellenôrizni.
A használat során az említetteken kívül nem találtunk más
inkompatibilitást. Azzal azonban számolni kell, hogy --
mint minden röptömörítô -- jókora program, s 286-os AT-ken,
XT-ken a memóriából többnyire menthetetlenül elfogyaszt 45
Kbyte-ot. 286-os AT-ken még segíthet ezen a QRAM, az
UMBDRIVER, az EXTENDER vagy más memóriavarázsló program, de
az XT-ken reménytelen a helyzet. A Stacker 2.0x, 3.00
verzióival ellentétben a SuperStornak egyetlen része sem
rakható EMS-be -- olykor ez is hátrány, bár 386SX és
afeletti gépeken még nem kerültünk memóriaszûkébe, mindig
sikerült a felsô (upper) memóriába pakolni az
eszközmeghajtókat és a TSR programokat.
Érdemes megfogadni a kézikönyv tanácsát: az SSTORDRV.SYS
meghajtóprogram CONFIG.SYS-beli indításakor a
@KDEVICEHIGH@N (DR DOS 6.0: @KHIDEVICE@N) parancsot
óvatosan használjuk -- ha az adott gépen a felsô (upper,
640K és 1M közti) memória nem használható DMA-ra, akkor a
gép lefagy, esetleg fut, de hibásan (ez az ára a SuperStor
sebességének). Az SSTORDRV.SYS felsô memóriába töltésekor
hibás futást mi nem tapasztaltunk, lefagyást öt gép közül
egy esetben igen.
@VRejtett lehetôségek és problémák@N
Már a DR DOS 6.0-beli SuperStornál feltûnt, hogy
meghajtóprogramjának vannak kapcsolói, de ezeket a DR DOS
dokumentációja nem ismerteti. Rendben, gondoltam, végül is
ez egy licencelt változat, nyilván nem teljes értékû, csak
az alapvetô lehetôségeket támogatja. A DR DOS (Novell DOS)
6.01 SuperStorjánál ezeket a kapcsolókat már nem lehetett
használni, noha az SSTORDRV.SYS file-ban továbbra is benne
voltak -- kiiktatva. A legérdekesebb azonban az, hogy a
teljes SuperStor 2.00-ban lévô SYS file-nak is vannak olyan
kapcsolói, amikrôl a kézikönyv egy szót sem szól.
Sôt, a hordozható superstorolt floppykat indító
2XON.COM-ban -- ami nem minden SuperStor opciót támogat --
benne vannak azok a hibaüzenetek is, amiket az általa nem
támogatott opciók hibás beállításakor ír(na) ki. Fura. Bár
nyilván nem foglalnak sok helyet, de teljesen feleslegesek
(s minden röptömörített floppyn elfogyasztják az említett
kevés helyet).
Nézzük sorban. A @K/MAXSS@N opciót a 2XON is támogatja -- a
leírás nem említi. Ugyanígy kimaradt a leírásból, hogy a
2XON-nak megadhatjuk a fô SSTORDRV.SYS meghajtónál
használható @K/MAXFRAGS@N, @K/HIDMA@N, @K/NOHI@N,@K/AUTO@N
opciókat is -- bár kétségtelen, hogy ezeknek itt nincs
komoly szerepük (leírásuk megvan a kézikönyvben).
A @K/BUFSIZ@N opciót csak az SSTORDRV.SYS ismeri, de a
kézikönyv hallgat róla. Alapértéke 8192, de megadható
16|384 vagy 32|768 is. Nem dokumentálták a @K/MAXDBUF@N
paramétert sem, amelynek alapértéke a kézikönyv szerint 1
(valójában 2), de 2 és 8 közt bármely más értéket
megadhatunk itt. Ha semmit sem rak(hat)unk a felsô
memóriába, akkor a SSTORDRV.SYS alapbeállításban 46|016
byte-ot, szélsôséges esetben (/BUFSIZ=32|768 /MAXDBUF=8)
325|104 byte-ot emészt föl a memóriából. A BUFSIZ növelése
nem gyorsít, így e kapcsoló használatát nem javasoljuk. A
MAXDBUF növelése azonban meglepô eredménnyel járt -- lásd
teszteredményeinket.
Az SSTOR.EXE és az SSUTIL.EXE mûveletei parancssorból is
meghívhatók. E lehetôségrôl a kézikönyv semmit nem ír
(csak a RAM-lemezrôl szóló részen említ valamit -- mint
írtuk, hibásan). Pedig fontos dologról van szó: ha nem
tudjuk az alapvetô karbantartási mûveleteket (ellenôrzés,
információkérés stb.) egyszerûen végrehajtani, mindig be
kell mászni egy menürendszerbe, s például nem lehet berakni
a lemezellenôrzést az AUTOEXEC.BAT-ba, hogy minden
gépindításkor végrehajtódjék.
A két program parancssori lehetôségei az @KSSTOR /?@N
illetve @KSSUTIL /?@N parancsokkal kérdezhetôk le. A
kézikönyv a menübeli parancsok ismertetésénél leírja a
mûveletek jelentését -- a parancssori lehetôségek egy az
egyben megfelelnek azoknak.
Ha például a teljes C:-t röptömörítjük, úgy, hogy az
SSTORDRV.SYS indítása után eltûnjön a hordozó DOS C:, akkor
a kézikönyv a CONFIG.SYS minden módosítása után javasolja
az SSUTIL.EXE @KUpdate@N menüpontjának végrehajtását. Ez a
mûvelet a módosított CONFIG.SYS-t átmásolja a hordozó
meghajtóra, a benne az SSTORDRV.SYS @Kelôtt@N meghívott
meghajtóprogramokat úgyszintén, méghozzá a
gyökérkönyvtárba, függetlenül attól, hogy azok egyébként
hol vannak a röptömörített C:-n, s mindezekkel összhangban
módosítja a CONFIG.SYS-t. (A módszer megbukik, ha egy
meghajtóprogram más, a CONFIG.SYS-be be nem írt file-t is
vár, ilyen például a PCKWIK legtöbb verziója -- szóval a C:
eltüntetését jobb kerülni.) Az AUTOEXEC.BAT módosításakor
nem kell @KUpdate@N, mivel az AUTOEXEC.BAT indulásakor a C:
már úgyis a SuperStor által kezelt virtuális meghajtó, az
AUTOEXEC.BAT ott pont jó helyen van (a hordozó C:-n nincs
is rá szükség -- az @KUpdate@N sem másolja át). Ha már fut
egy alacsony szinten dolgozó cache-program (például a
HyperDisk), akkor az @KUpdate@N sikertelen lesz (a
kézikönyv hallgat errôl, a jelenség oka rejtély). Ezért
cache használata esetén az @KUpdate@N-hez a következô
mûveletsort kell elvégezni: cache-t kikapcsolni,
@KUpdate@N, utána cache-t ismét be. E mûveletsor a
HyperDiskkel (v4.51) és az SSUTIL.EXE parancssori
meghívásával például a következôképpen néz ki:
@KC:\HYPERDSK\HYPERDKC.EXE D@N
@K@N
@K C:\ADDSTOR\SSUTIL.EXE /U@N
@K@N
@K C:\HYPERDSK\HYPERDKC.EXE E@N
A lemezcache-programok háttérben író üzemmódjának
veszélyeinek (feltételezett) okairól keretes
cikkrészletünkben írunk bôvebben (""Veszélyek a
háttérben"). A SuperStor--HyperDisk páros háttéríráskori
konfliktusa (amit szándékosan idéztünk elô, de bármikor
elôfordulhat, például áramkimaradáskor) miatt megsérült a
röptömör meghajtó, több file olvashatatlanná vált, s ami
kínosabb, a SuperStor többszöri javítási kísérlet után is
csak olvasásra volt hajlandó megnyitni a röptömör meghajtót
(túl óvatos volt ôkelme, de nem lehetett meggyôzni errôl).
A Stackerrel háttérírás melletti lefagyasztáskor két teljes
könyvtárfát vesztettünk el. Az Xtradrive-nál (egy korábbi
cikkben már említettük ezt a röptömörítôt) a CHKDSK-kel
(látszólag) helyrehozható hibákat kaptunk.
Az Xtradrive esete azonban hosszabb bemutatást igényel. A
röptömörítôket szélsôséges körülmények közt is
megvizsgáltuk. A röptömött lemez teleírásakor a Stacker
""disk full"-t (a lemez megtelt állapotot) jelez a lemezre
író programnak. A SuperStor ugyanezt teszi: ha a tényleges
tömörítési arány (mondjuk 1,8:1) nem éri el az elôre
beállított értéket (mondjuk 3:1), akkor látszólagos ""bad
cluster"-eket jelez, amiket legegyszerûbben a @KCHKDSK /f@N
paranccsal tüntethetünk el (nem valódi hibáról van szó).
Az Xtradrive azonban nekiáll automatikusan áttömöríteni a
lemezen lévô file-okat. Ez rendkívül lelassítja a lemezre
írást, de újabb Mbyte-ok férnek a merevlemezre, s ha
lassabban is, folytathatjuk a munkát.
Nos, ha a háttérben írás is be van kapcsolva, kínos helyzet
állhat elô. Amikor az Xtradrive már nem képes tovább
tömöríteni a file-okat, végül mégiscsak ""megtelt" üzenetet
küld, de immár nem ott, ahol a tényleges telítôdés
bekövetkezett. Cache-programja válogatja, hogy ilyenkor mi
történik. A Norton Cache (6.0) lefagyott (szegény ezt
teszi írásvédett lemezeknél is). A HyperDisk üzenetet
küldött a képernyôn, ""Retry"-t választva az Xtradrive
nekiállt tovább tömöríteni, persze sikertelenül.
Végeredmény: bár a HyperDisknek adott ""Abort" válasz és
újraindítás után a lemez ellenôrzéskor rendben levônek
tûnt, de nem sokkal késôbb kiderült, hogy több file belseje
""kinullázódótt", vagyis 0 értékû byte-okkal íródott felül
(legalábbis ilyen tartalmat jelzett az Xtradrive). Egy
másik alkalommal -- ez már nem a háttérben írás témájához
tartozik, de az Xtradrive-ról szólva egy ízben csak annyit
írtunk, hogy gondjaink voltak vele -- véletlenül töröltük a
C: gyökérkönyvtárát (pontosabban @K[F5] Copy@N helyett
@K[F6] Move@N mûveletet végeztünk rajta Norton Commander
alatt). Sebaj, visszahoztuk az adatfile-okat, s pótoltuk a
rendszerfile-okat. A gép nem bootolt, az Xtradrive azt
üzente, hogy hiányzik az operációs rendszer. Gyerünk,
segít a DOS SYS.COM-ja! Azonban a SYS.COM eszközmeghajtó
által kezelt meghajtóra nem hajlandó feltenni az operációs
rendszerhez tartozó file-okat, így a gép továbbra is csak
floppyról volt indítható.
A sikertelen próbálkozások után letelepítettük az
Xtradrive-ot. Látszólag rendben lefutott minden, de eltûnt
a C: meghajtó -- úgy látszott, hogy a gépben nincs
merevlemez. Az FDISK úgy látta, hogy a merevlemezen idegen
(például más operációs rendszerhez tartozó) partíció van,
neki ahhoz semmi köze, nem nyúlhat hozzá. Más particionáló
programok ugyan nekiláttak eltávolítani az Xtradrive által
""felrakott" speciális partíciót, de sikertelenül. Maradt
az alacsony szintû (hard) formattálás. Ennyit az
Xtradrive-ról (és azokról a merevlemez-gyártókról, akik
megtiltják a vincsijeik hardformattálását -- eddig még nem
volt gondunk belôle, de egyik ismerôsünk jelezte: a
hardformat egy @Krégi@N, általa már elfelejtett típusú, NEC
gyártmányú IDE vincsit agyonvágott).
Az Xtradrive-nak mégsem ezeket a -- könnyen elkerülhetô --
hibáit érzem súlyosnak, hanem lassúságát (legutóbb
bemutattuk teszteredményeit). ""Kiveszi a lóerôket" a
merevlemezbôl -- ezt készítôi is érezhették, nem véletlenül
nem telepíthetô XT-kre (ezt a programkód sebessége
semmiképp nem indokolja, a 286-osra írt programok -- ha
csak az utasításokat optimálják, s nem használja a program
a védett üzemmódot -- legfeljebb 10%-kal gyorsabbak a
8088-on, 8086-on is futó megfelelôiknél).
Figyelem! A Stacker 3.00-ról szóló cikkünk óta új
tapasztalatokat szereztünk a programmal. Komoly problémával
találkoztunk. A röptömörített lemezeken lévô programok
közül több használhatatlanná vált. Az MS DOS SYS.COM
programja például ""Not enough memory" üzenetet küld, nem
hajlandó mûködni (pillanatnyilag 617|632 byte szabad a
DOS-memóriából). A Norton Utilities DS.EXE (Directory Sort,
könyvtárrendezô) programját indítva többnyire ""Reading
error drive C:" üzenetek jönnek, s ezt követôen más,
egyébként gond nélkül mûködô programok is indíthatatlanná
válnak, hasonló hibaüzenettel -- például a COMMAND.COM. A
COMMAND.COM lecserélése sem segített. A gép többször
lefagyott. A CONFIG.SYS Stackert indító sora nálunk:
@KDEVICEHIGH=C:\STACKER.COM /P=1 C:\STACVOL.DSK@N. A
szokásos lemezvizsgálatok (Stacker-féle CHECK.EXE, CHKDSK,
Norton-féle NDD.EXE) semmiféle lemezhibát nem jeleznek, a
hibásnak tûnô programok lecserélés után ugyanúgy
viselkednek, vírus jelenléte nagyon nagy valószínûséggel
kizárható. Kizárásos alapon a Stacker SDEFRAG-jának
újratömörítésére (SDEFRAG /R) gyanakszom: úgy emlékszem,
mielôtt lefuttattam volna, még nem jelentkeztek a hibák.
Azóta befutott a Stacker 3.00 egyik újabb alverziója, jött
valami SuperStor Pro kezdemény is (nem a teljes csomag).
Bemutatjuk ôket, kipróbáljuk rajtuk mindazt, amit érdemes.
Megjelent az Xtradrive 1.10 verziója is, ez sem hiányozhat
majd a mezônybôl.
@VÉrtékelés@N
Látható, mennyire érdekes programcsomag a SuperStor 2.00.
""Aktivizálja" a felhasználót, aki -- ha megbirkózik a
furcsaságokkal -- nagyon jó kis programot használhat. De
amíg ezt eléri, jónéhány cifra káromkodást megereszthet...
Módosítanom kell korábbi kijelentésemet, miszerint a
röptömörítôk kigyógyultak volna gyermekbetegségeikbôl.
Kinôtték ôket, de újabbakban szenvednek.
Igazán részletesen csak a Stacker és a SuperStor egymást
követô verzióit vizsgáltuk. A többi röptömörítô
sebességben, megbízhatóságban elmarad tôlük -- bár ez a
helyzet gyorsan megváltozhat. Az eddigiek alapján
leszûrhetjük, hogy a Stackert könnyebb kezelni, a SuperStor
dokumentálatlansággal és kellemetlen hibákkal terhelt.
Hibáit kiismerve elôtérbe kerül sebességfölénye, de akinek
ez a legfontosabb, szerintem maradjon a ""csupasz" DOS-nál.
Ugyanez áll az adatbiztonság szempontjából is (lásd a
""bithiba" témakörét). Még egy tanács: a SuperStor mellé
érdemes kioperálni a DR DOS-ból az UNDELETE-et, megelôzendô
a kétségbeesést (hogy az AddStor miért nem kérte a
SuperStor licencdíja mellé az UNDELETE használati jogát
annak idején a Digital Researchtôl, az rejtély).
A röptömörítôkkel foglalkozó cikksorozatunk ezzel véget
ért. Az alapokat tisztáztuk. A témára legközelebb akkor
térünk vissza, amikor elkészül az röptömörítôk és más
programtípusok Eurotesztje -- ami néhány hónapon belül
várható. Akkor majd átfogó, táblázatos értékelést adunk a
piacon eddig megjelent röptömörítôkrôl.
@KBérces László@N
@VKöszönet@N
Ezúton mondunk köszönetet a Keszo Kft-nek, hogy lehetôvé
tették számunkra a SuperStor programcsomag tesztelését.
@VTendenciák, avagy merre röpül az idô vasfoga?@N
A Stacker 1.00, 1.10 és 2.0x még -- jó rendszerprogramhoz
illôen -- a parancssoros vezérlést részesítette elônyben. A
3.00 már orrba-szájba ablakoz, @Kfor Windows@N-nak hirdeti
magát, s tömörített EXE file-jai ellenére jó 2 Mbyte-os. A
SuperStor 2.00 megmaradt 600 Kbyte alatt, de -- fogadni
mernék rá -- elirigylik a Stacker vindózos szépségeit, s
nem elégszenek meg az (árnyékolt, óh!) karakteres
ablakokkal. Jönnek majd az @Kikonos --egeres@N
@K--átméretezhetôablakú --görgetôsávos --ikonléces@N
@Kkattintsitt--kattintsott --kattintskétszer@N
@K--fogdmegspottyantsdlemásutt@N élvezetek, miközben a
felhasználónak kell kitalálnia, hogyan oldhat meg alapvetô
feladatokat. Miért van az, hogy a szépség hajhászása már a
rendszerprogramokat is elérte?!
@VVeszélyek a háttérben@N
A lemezcache-programok használata ""csupasz" DOS lemezeken
sem teljesen veszélytelen. Addig, amíg csak a
lemezolvasást gyorsítjuk velük (""write through", ""write
off" üzemmód), nincs semmi veszély. A mai cache-programok
kivétel nélkül felkínálják a további gyorsítást ígérô
""write back", ""staged write", ""write on", Norton
Cache-nél ""IntelliWrite" + ""/DELAY" vagy ""/QUICK"
beállítást. A háttérben írás ""bevetése" azonban
veszélyes, mivel ilyenkor az írási mûveletek nem szigorú
sorrendben történnek, hanem a cache program által
átcsoportosítva, s persze késleltetve. A gép írásmûveletek
közbeni lefagyásakor ""csupasz" DOS lemezeken ilyenkor
többnyire helyrehozhatók a hibák, általában csak file-ok
sérülnek meg (vagy maradnak köztes állapotban). A
röptömörítôk azonban egy újabb réteget terítenek a lemez
fölé. Az írások átcsoportosítása, késleltetése immár
(legalább) négy területet érint: a röptömörített, virtuális
lemez könyvtárait és adminisztrációs területeit, a
tömörített file-okat tároló mesterséges (a röptömörítô
által belügyként kezelt) clustereket, valamint a merevlemez
tényleges tartalmát. Az ebbôl fakadó lehetséges sérülésekre
még egyik röptömörítô sem készült fel.
@VMérési eredmények@N
A két vezetô röptömörítôt vizsgáltuk sebesség és tömörítés
szempontjából.
@VTömörítés@N
E teszthez a röptömörített, virtuális lemezeket hordozó
file-okat úgy készítettük el, hogy 82 millió byte-nyi
helyet foglaljanak el. A Stacker 3.0-val 82|001|920, a
SuperStor 2.0-val 81|999|872 byte-os hordozó file-t
sikerült készíteni, hajszálpontos egyezést nem tudtunk
elérni még átméretezéssel sem.
A röptömör meghajtókra ezután 298 könyvtárban lévô 4810
file-t másoltunk fel (az MS DOS 5.0 és a Windows 3.1 itt
csak kis részt foglalt el..., s rengeteg szövegfile is volt
a mintában), amelyek összmérete 103|918|611 byte volt,
tömörítés nélkül 129|499|136 byte lett volna a helyigényük.
Röptömörítve 72|304|640 (Stacker 3.0), illetve 74|935|808
byte (SuperStor 2.0) volt a helyigényük. A 4810 file
egyike sem volt tömörítve hagyományos tömörítôvel (ARJ,
PKZIP stb.), a (megtalált) tömörített COM-okat és EXE-ket
is kibontottuk, de egyre több program használ tömörítést
saját file-jai kezelésekor, fôleg a játékok és a kövérebb
programcsomagok. Az eredményen ez is meglátszik. A
Stackernél maximális tömörítést (/P=9) állítottunk be (a
SuperStornál nincs mit állítani), majd a file-ok
felmásolása után újratömörítettük a teljes virtuális
lemezt. Utóbbi mûveletnél a SuperStor további mintegy
4%-kal, a Stacker 3.0 0,4%-kal nyomta össze a felvitt
anyagot.
Érdekesen alakul a tömörítési arány és a lemezen megmaradt
szabad hely kijelzése. Lényegében ahány program, annyiféle
értéket kapunk. A SuperStor a virtuális meghajtó
létrehozatalakor megadott tömörítési aránnyal szorozza a
@Kfizikailag@N megmaradt szabad helyet, s ezt jelzi ki,
mint várható szabad helyet. A Stacker az addig tapasztalt
tömörítési aránnyal szoroz. A DOS, a Norton Commander és
más programok ezektôl eltérô értékeket közölnek, végsô
soron leginkább a röptömörítôk saját statisztikájára
támaszkodhatunk. Ezek alapján SuperStor alatt 81|999|872
-- 74|935|808 = 7|064|064, Stacker alatt 82|001|920 --
72|304|640 = 9|697|280 byte maradt szabadon. Tömörítési
arányként (74|935|808 / 129|499|136 stb. alapján) 42,1%-ot
(SuperStor), illetve 44,2%-ot (Stacker) kaptunk, avagy a
röptömörítôknél szokásos számítást használva 1,73:1
(SuperStor), 1,79:1 (Stacker) arányt. Még
kézzelfoghatóbban: egy 100 Mbyte-os merevlemez kapacitása
(látszólag) 173, illetve 179 Mbyte-ra tornászható fel e két
röptömôvel -- az általunk használt file-minta esetén. A
""Tömörség mindenek felett!" elv híveinek tehát érdemes
lehet a Stackert választani a SuperStor helyett.
@VSebesség@N
A tömörítés vizsgálatakor a (fokozott tömörítést elôíró)
@K/P=9@N kapcsolóval futtattuk a Stackert, a
sebességtesztben viszont a (gyorsabban futtató) @K/P=1@N
kapcsolót használtuk. Négy jellegzetes géptípuson
futtattuk a teszteket: 486/33 + cache-es
merevlemez-vezérlô, 386DX/40, 386SX/20 laptop, 286/16 MHz.
Táblázatunkban csak a lemezsebességre jellemzô tesztek
eredményét mutatjuk be. Kiderítettük a Stacker--dBase
ellentét okát: a dBase-program @KRUN TIME 00@N parancsára
fagyott le a Stacker 2.00 és a 3.00 is. Ezt kiiktattuk, a
lefagyás megszûnt, s a minta-adatbázist generáló program
futásidejét is ""bevettük" a tesztbe. A dBase teszt
idôtartama ezért lett minden esetben hosszabb a szokottnál.
A zárójeles összehasonlításnál a DOS alatti mérési
eredményeket 10|000-nek, a három szám összegét (DOS-nál ez
30|000 volt) ismét 10|000-nek vettük, a többi oszlop
számait ehhez viszonyítottuk. îgy tehát végeredményként
súlyozás nélküli arányszámokat kaptunk (a nagyobb értékek a
jobbak).
A költözéskor sajnos eltûnt a leggyorsabb és a leglassabb
gépen végzett tesztek eredménysora, de arra pontosan
emlékszem, hogy semmi meglepô nem volt bennük, a két
középsô gépéhez nagyon hasonló eltéréseket mutattak a
Stacker és a SuperStor között. A 33 MHz-es 486-os gépen és
a laptopon megnéztük a @K/MAXDBUF=8@N kapcsoló hatását is.
Megdöbbenésünkre a lemezsebességre különösen érzékeny
dBase-tesztben a SuperStor így gyorsabb volt a sima
DOS-nál! Ha nincs elég memória, a MAXDBUF értéke kisebbre
is állítható, 2 feletti értékeinél úgy is gyorsabb lesz a
SuperStor, mint alaphelyzetben.
@V386DX/40@N
@Vteszt (s) DOS Stacker 3.0, /P=1 SuperStor@N
compiler 63.83 73.05 74.78
(10000) (8738) (8536)
dBase 176.42 415.01 214.12
(10000) (4151) (8239)
DOS 80.68 98.92 97.32
(10000) (8156) (8290)
összesítés (30000) (21045) (25065)
@Varány (10000) (7015) (8355)@N
@V386SX/20 laptop@N
@Vteszt (s) DOS Stacker 3.0, /P=1 SuperStor SuperStor, /MAXDBUF=8@N
compiler 116.72 129.30 133.33 121.49
(10000) (9027) (8754) (9607)
dBase 399.14 801.63 461.64 304.23
(10000) (4979) (8646) (13120)
DOS 110.56 143.35 142.97 150.21
(10000) (7713) (7733) (7360)
összesítés (30000) (21719) (25133) (30087)
@Varány (10000) (7240) (8378) (10029)@N